Napjaink sokat emlegetett témája: a multifokális avagy progresszív szemüveg. Sok mende-monda kering róla, főleg a megszokással kapcsolatban. Nézzük meg, milyen szemüveg is ez valójában, kinek ajánljuk!
Fiatal korban a szemünk könnyedén alkalmazkodik különböző távolságokhoz, a távolról közeli tárgyra való fókuszálást a szemlencse biztosítja. Nincs ez másképp akkor sem, ha valaki már gyerekkortól hord szemüveget –lehet rövidlátó, távollátó vagy asztigmiás- mindhárom esetben a szemlencse végzi el a fókuszálást, pontosabban a szemlencse rostjai képesek az ún. akkomodációra, és ez biztosítja a távolról közelre váltáskor a beélesítést.
Ez a képesség azonban fokozatosan csökken az életkor előrehaladtával, általában 40 éves kor környékén jelennek meg ennek az első tünetei. Vagyis, hogy nehezebben tudjuk befűzni a cérnát a tűbe, gyengébb megvilágításnál nehezebben olvasunk vagy épp messzebbre kell tartani az újságot vagy a mobiltelefont, hogy el lehessen olvasni.
Egy megfelelő szemüveg segítségével azonban orvosolható a probléma. Több megoldás létezik, először is van az ún. olvasószemüveg – ennek egész felületén egy dioptria érték van, ennek megfelelően tehát csak egy bizonyos távolságra lát vele az ember. Ez előnye, de egyben legnagyobb hátránya is. Egy regény olvasásához ugyanis tökéletes megoldás, de a mindennapi életben gyakran több távolságot váltogatunk: autót vezetünk, közben a műszerfalat, GPS-t figyeljük, dolgozunk számítógéppel, aminek a képernyője messzebb van, de papírmunkánk is van, és közben ide-oda szaladgálunk. De említhetném a főzést, bevásárlást, amikor szintén különböző távolságokat használunk. Ezekben az esetekben az olvasószemüveget állandóan le-fel kell kapkodnia az embernek, ráadásul a köztes távolságokra sem lesz jó az olvasó szemüveg, arra egy másik szemüveg kellene. Ha valaki pedig távolra is hord szemüveget, akkor 3 szemüveget kell cserélgetnie, ami szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
A multifokális lencse elődje a bifokális szemüveg, melynek alsó szegmensében egy kis pajzs alakú ablakocska van, ez szolgál az olvasásra, a felső rész pedig távolra. Hátránya egyrészt esztétikai-egy kívülről is látható választóvonal választja el a távoli és közeli részt, ami ráadásul jelentős képugrást is eredményez távolról közelre való nézéskor. Másrészt a köztes távolságokra nem ad éles képet, számítógépezéshez például nem alkalmas. Jó az 5 m és azon túli távolságokra, valamint a 30-40 cm-re, de a kettő között nem.
Éppen ezért találták fel, több mint 50 éve, a progresszív szemüveglencsét. Azért, hogy Ön egy szemüveggel minden távolságra élesen lásson, zavaró képugrás és látható válaszvonal nélkül.
A lencse működését tekintve 4 részre osztható. Középső részén egy homokóra alakzat, melynek felső része a távoli látást biztosítja, a középső az ún. köztes távolságokat, az alsó része pedig olvasáshoz, közeli munkához jó. Tehát teljesen természetesen van kialakítva, hiszen mikor távolba nézünk, egyenesen előre, akkor a felső részét használjuk a szemüvegnek, olvasáskor pedig automatikusan kicsit lefelé nézünk, így az olvasó dioptriák kerülnek a szem elé. A két szélső rész pedig nem hasznos rész, itt a lencse nem ad éles képet, torzító hatás léphet fel. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha valamit oldalt szeretnénk megnézni, ahhoz a fejet is el kell fordítanunk hozzá, nem elég csak a szemünk sarkából odapillantani.
Ez elsőre elég ijesztőnek tűnhet, de a világ vezető lencsegyártói komoly erőforrásokat használnak fel a multifokális lencsék fejlesztésére, így az újabb lencse designoknál már egyre jobban kiküszöbölik a fentebb említett zavaró hatásokat.
Megszokását tekintve, visszajelzésekből, tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbb gondot, mozgás, járkálás, lépcsőzés során okoz eleinte. Mivel minden pontja más dioptria értékű, ezért teljesen más kép keletkezik az agyban, mint egy egyszerű egyfókuszú szemüvegnél, ahol a lencse teljes felületén csupán 1 érték van. És ehhez bizony valóban alkalmazkodnia kell az idegrendszernek. Egyénileg változó, valakinél ez 1-2 órát jelent, másnál pedig akár 2 hetet is igénybe vesz. Általánosságban azonban elmondható, hogy 3 dolognak kell teljesülnie ahhoz, hogy a megszokás gördülékenyen menjen:
- Pontos vizsgálat – természetesen minden multifokális szemüveg előtt érdemes vizsgálatot is csinálni, hogy friss adatok alapján készüljön a szemüveg. Nagy hangsúlyt kell fektetni a két szem egyensúlyára, ezekről binokulásris tesztek segítségével győződhetünk meg.
- Megfelelő keret és lencsetípus kiválasztása – a keretnél fontos szempont, hogy kényelmes legyen, anatómiailag jól illeszkedjen a viselője arcformájához; a lencsetípus kiválasztása függ az egyén igényeitől, életvitelétől/ számítógép használat, vezetés, stb./, a kerettől, a dioptriaértéktől. Ezen információk birtokában tudjuk személyre szabva a legmegfelelőbb típust ajánlani.
- A lencse illesztése – figyelembe vesszük a pupilla távolságát, magasságot, keret dőlészszögét, stb. Ezeket az adatokat egy videocentírozó gép segítségével végezzük, ami 0,1 mm pontossággal mér.
Reméljük, hogy segítettünk egy kicsit eloszlatni a ködöt a progresszív szemüvegek terén, bármilyen kérdés merülne fel a témával kapcsolatosan, szivesen állunk rendelkezésükre!
